Az oldalakon található anyagok ifj Vitányi Iván, illetve a külön megjelölt szerzők szellemi alkotásai!
Fotózás
A fotózás iránti érdeklődésem szintén nagyjából a régi görögökig vezethető vissza. Első fényképezőgépemet, egy Smena-8 személyében 1974-ben kaptam. Könnyű kiszámolni, hogy ekkor 8 éves voltam. Az első lecléket Anyutól kaptam, Apa ugyanis tökéletes technikai antitalentum. Hamar találtam osztálytársaim között hasonló őrülteket. Renével és Kaboldyval (ez a név a zene rovatban is feltűnik) fényképezgettünk, illetve hamarosan már laboráltunk is. Szakkörbe is jártunk, illetve megosztottuk egymással frissen megszerzett tudásunkat. Utóbbiban segítségemre volt családi barátunk, Sági István, illetve René apja. A Smena kezdetlegességét (nem cserélhető objektívjét, és a becsléssel működő távolságállítást) rövidesen korlátnak éreztem, - annak dacára is, hogy egy ezzel készült képpel tettem szert az "aranyjelvényes úttörő fotós" kitüntetésre egy pályázaton - ezért 77 karácsonyára kértem egy komolyabbat. Én a Zenit-E -t néztem ki nagamnak. Sági Pisti is, és mások is próbáltak rábeszélni, hogy akkor már inkább legyen Praktica, de én sajnos nem hallgattam rájuk. Így Zenitem lett.
A lendület természetesen gimnáziumban is folytatódott, ott Marci, Csorba (hát igen, ő is szerepel a zenei oldalon), és Gyula voltak a fő tettestársak. Csorba később profi fotós lett, mi maradtunk amatőrnek. Gyaulával 1982-ben nagy vállalkozásra szántuk el magunkat: engedélyért folyamodtunk a BKV illetékeséhez, hogy az akkoriban éppen nagy változásban lévő járműpark eltűnő elpusztuló darabjait megörökítsük. Az engedélyt meg is kaptuk, a BKV összes üzemegységébe. Rengeteg képet csináltunk, főleg a kötöttpályás ágazatokra koncentrálva.
...folyt köv...
Az oldalakon található anyagok ifj Vitányi Iván, illetve a külön megjelölt szerzők szellemi alkotásai!