Rece–Fice,
Délszláv népzene
(kazetta, 1993)
Ezt a kazettát a
Rece–Fice
együttes
1993-ban készítette. A kazettán
hallhatók népszerű táncdallamok
és népdalok, de
megtalálhatók kevéssé
ismert dallamok feldolgozásai is, Martin György,
Vujicsics Tihamér, valamint a pécsi Vizin
együttes gyűjtései alapján.
A felvétel a legegyszerűbb technikával
készült: két mikrofonnal és
egy szalagos magnóval, bármiféle
utólagos vágás,
rájátszás, vagy egyéb
manipuláció nélkül. Ennek
köszönhetően benne van az ÉLŐ
előadás minden erénye és
hibája: a közös
zenélés öröme,
lendülete és átütő ereje
épp úgy, mint az alig egy éves zenekar
fésületlensége és
gyakorlatlansága.
A1. Slavonsko Kolo (Szlavónia)
A4. Ajdmo' cure / Bušarac
A5. Otišlo e malo mome
(Makedónia)
B1. Đurđevka (Drenovac) / Lički tanac
B2.
Dél-dunántúli
dudanóták
dudadallam (Felsőszentmárton)
Oj, Savice (Pécsudvard)
Sjeo Peto
(Alsószentmárton)
Csizmaverős kóló
(Lakócsa)
Sviraj, Pavo (Lakócsa)
B3. Promisli se
(Felsőszentmárton)
B4. Gajdaško kolo (Medina)
1993. Union
kiadó, UK-MK-003
RECE-FICE együttes:
BATTA GÁBOR
- harmonika, tamburica, basszprím (A/5),
PERGER
LÁSZLÓ - brácstambura,
szamica (A/5),
SZICK EDIT -
hegedű, bőgő/brácstambura (A/5),
ifj VITÁNYI
IVÁN - basszprím, harmonika (A/6,
E/2), szamica (A/5), tamburica II. (B/5),
JABLONKAY JUDIT
- ének, furulya (A/5),
DELI PIROSKA
- ének
TISZA VÁRI
ÁGNES - ének
VALAMINT:
BARVICH IVÁN
- csellótambura (A/1, B/1,3,4),
KAIBINGER PÁL
- bőgő (A/1,2,3,6, B/4),
ORCZI GÉZA
- tambu-rica II, basszprím (B/2,5), tapan (A/5)
A felvétel az Almássy téri
Szabadidőközpontban készült 1993
június 5-6-án.
A felvételt Kaszab Tibor készítette.
Élő felvétel, semmilyen utólagos
rájátszást vagy keverést
nem alkalmaztunk.
A feldolgozásokat a RECE-FICE együttes
készítette adatközlő
felvételek, élő hagyományok, valamint
MARTIN GYÖRGY (B/2,5),
VUJICSICS TIHAMÉR (B/2,3) és VÍZIN
ANTAL (B/4) gyűjtéseinek
felhasználásával.
KÜLÖN KÖSZÖNET:
Vizin Antal („Antus")-nak az A/5 és B/4
számokért, Székács
Gábor („Tapír")-nak és
Vódli Zoltánnak a
borítóért, valamint az
Almássy téri Szabadidőközpontnak.
*
*
*
FAROST-LEMEZ
(CD, CD-ROM és kazetta, 1999)
Szándékunk
az volt, hogy képet adjunk a balkáni
népek és a magyarországi
délszláv nemzetiségek gazdag
népzenei hagyományairól, az egyes
tájegységek és népcsoportok
jellegzetes dallamai, játékstílusai
segítségével.
Törekedtünk arra is, hogy a számok
segítségével bemutathatók
legyenek a régió jellegzetes hangszerei,
és hogy az archaikus dallamok és hangszerek
mellett megszólaljanak a népzene újabb
rétegeit tükröző modernebb
hangszerelésű feldolgozások is. A hangszerek -
és persze az együttes -
történetét külön
tanulmányban mutatjuk be, amely a CD-ROM sávon
megtalálható.
Miért FAROST?
Először is
azért, mert a farostlemez, (miként az a
borítón is jól kivehető)
RECÉS. A történet azonban
régebbre nyúlik vissza.
Első (és
egészen eddig egyetlen)
kazettánk kiadása után hamarosan
felmerült, hogy kellene csinálni egy
másikat, egy jobbat, szebbet, kicsit színesebbet,
tudományosabbat, amin lemérhető a közben
eltelt egy (kettő, három stb.) év
munkája. El is kezdtük csinálni,
’94 őszén felvettünk négy
számot, (azok közül kettő
hallható ezen, persze újonnan
felvéve), de aztán mindig
közbeszólt valami.
(Sérülés, tagcsere, egyéb
sürgős feladatok stb.) Aztán a félretett
pénzt is elköltöttük első
táborunk veszteségének
fedezésére. Már-már
úgy tűnt, sose lesz lemezünk.
Ebben a hangulatban
készültünk
ötödik születésnapunkra, melyet
1997. December 15.- én ünnepeltünk az
Almássy Téri Szabadidőközpontban.
Gondoltuk, ilyen alkalmakkor szokás kiadni egy új
lemezt, aminek a születésnapi buli egyben a
bemutatója. Aminek autogramos
példányai a gyűjtők és
rajongók féltve őrzött kincsei. Hogy a
buli ne múljon el lemez nélkül,
(és a gyűjtők meg a rajongók ne maradjanak
autogram nélkül), CD-méretű
farostlemezeket osztottunk szét a
közönség között.
A koncert olyan
jól sikerült, és olyan
sokan érdeklődtek, mikor lesz már igazi CD, hogy
elszántuk magunkat a végső harcra. Ennek
eredményét tartja most Ön
gépének CD-ROM olvasójában.
(-A CD előszava-)
A
zenekar, és a számok ismertetése,
valamint a hangszereket bemutató tanulmány a
CD_ROM-ról (MS Word doc)
Dalszövegek
- eredetiben, illetve magyar- és angol
fordításban (MS Word doc)
A számozás a CD-n a CD-ROM track miatt kezdődik
2-vel, az
egyértelműség kedvéért itt
is ezt tartottam
meg
05. BARANYAI SOKÁC
TÁNCOK
06. BARANYAI DALLAMOK
SZAMICÁN
1999. BAHIA Music ,
CDB-054, MKB-078
*
*
*
RECE-FICE,
Táncház (kazetta, 2000)
Ez
a kazetta "tánc-centrikus": élő
táncházi felvétel, otthoni
táncolásra alkalmas szerkesztésben. A
felvétel a Fonó Budai Zeneházban
készült, ahol hátom
táncházat
rögzítettünk soksávos
felvételen.
Ezekből válogattuk össze a kazetta
anyagát.
"Az ötlet
több, mint hat éves. A
megvalósítás vadonat új!" -
írtuk annó az előszóban. Mi az a hat
év az azóta elteltekhez képest!
Ez a kazetta, a
Rece–Fice együttes harmadik
önálló anyaga.
Régi
álmunk
teljesült ezzel: már 1993-ban, első
kazettánk
elkészültével azon gondolkoztunk, hogy
meg kellene
csinálni a „táncházas
kazettát”, amelyen tánczene lenne,
amire
akár házibulin is lehetne táncolni.
Mindez persze
akkor az igazi, ha egy valódi táncház
hangulatát sugározza, hogy aki még nem
látott ilyet, legalább némi fogalma
legyen
róla. (hátha kedvet kap, és
eljön egyszer...)
Ezért vállaltuk az élő
felvételt, lemondva
az ismétlés és a
javítás
lehetőségéről.
Az ötlet
több, mint hat éves. A
megvalósítás vadonat új!
Ez a kazetta
tehát
„tánc-centrikus”, a számok
hossza, a
tempók, és a műsor szerkesztése a
táncolhatóság
követelményéhez
igazodik. Emellett természetesen célunk, hogy
mind
etnikailag, mind stílus, hangszerelés
tekintetében
minél színesebb, változatosabb
képet
mutathassunk a balkáni népek és a
magyarországi nemzetiségek gazdag
népzenei
hagyományaiból,
különösen azon
részéből, amely a városi
táncházakban (részben saját
erőfeszítéseinknek
köszönhetően) tovább
él.
Sajnos a sors
úgy hozta, hogy
a felvételt már nem tudtuk több, mint
hat éve
bejáratott, megszokott helyünkön
elkészíteni, hanem új helyen
új
körülményekkel kellett
megbirkóznunk,
zenészeknek és táncosoknak
egyaránt.
(- a kazetta előszava -)
Az
együttes tagjai, és hangszereik:
- Avar Panni
prímtambura,
brácstambura, bolgár tambura
- Deli Piroska
ének, kaval, bőgő, brácstambura, csörgő
- Horváth Edit
basszprím, bolgár tambura
- Krucsay
János duda,
derbuka, tapan
- Herlinde Schoentje
klarinét
- Szick Edit
hegedű, bőgő
- Mag Tünde
furulya, ének, kaval
- ifj.
Vitányi Iván
(zenekarvezető) harmonika,
prímtambura, bőgő, tapan
További
információ (dalszövegek,
fényképek
stb.) a borítót tartalmazó
PDF fájlban
A 01 - Szirtosz szingaszisztosz
A 09/2 - Sitna trešnjarka
B 01 - Vlasinka - Bela Rada
B 02 - Tri pazešće - Faj
fećice - Šokec
2000. BAHIA Music ,
MKB-084
NÉHÁNY SZÓ A
TÁNCOKRÓL
Szirtosz szingaszisztosz
A trákok az egyik legősibb ma is élő
népcsoport,
Kisázsia déli részéből
jöttek,
és a Balkán észak-keleti
részén
telepedtek le. A szirtó tánc
török eredetű
ritmus, és a török
hódoltság alatt
terjedt el az egész Balkánon. A megszokott
három
lépés helyett a trákok négy
lépéssel és
kézlendítésekkel
táncolják, ami igen
lendületessé teszi a táncot.
Zonaradikosz
Az egyik legjellegzetesebb trák férfi
tánc. A
‘zoni’ övet jelent: ezt a
táncot
övfogásban táncolták. Igen
sok
lépésvariáció
létezik, melyek
kombinálása módot ad a
mediterrán
férfivirtus kifejezésére.
Raikosz
Kedvelt 7/8-os makedón tánc, amit csak a
görögországi területeken
táncolnak.
Viseletük is különleges: jellegzetes katonai
sisakra
emlékeztető fejdíszük Rumluki
környékéről való, ezt
állítólag Nagy Sándor
adományozta a
makedón nőknek, hősiességük
jutalmául.
Ipiroszi táncok (Horosz szta tria)
Északnyugat-görögországi
hegyvidéki
pásztorok táncai. Ezen a vidéken a
férfiak
egymás vállát fogva
táncolnak. Ebben a
táncban a férfiak vannak elöl,
utánuk
következnek a nők, kézfogással. A
férfiak
és a nők lépése azonos.
Đurđevka
A Szerbiában általánosan ismert
tánc
páros ritmusú, gyorsabb
tempójú
bánáti változata. A helyben
táncolt első
részt lendületes, balra, majd jobbra
haladó,
futó tánclépések
követik a
második részben
Moravac
Az egyik legismertebb szerb tánc.
Szülőföldje
Šumadija, de változatai
révén
általánosan elterjedt Szerbiában. A
tánclépések finom
hullámzó
mozgásánál a féltalpra
érkezés és a sarkak talajra
érése
váltakozik. Ha gyorsul a tánc, megjelennek a
cifrázó, összetettebb keresztező
lépések is.
Njiškalica - Sitna Trešnjarka
Szerbia déli területéről, Studenica
környékéről való
két tánc.
Jellemzőjük a két részes
felépítés és a finom,
aprózó,
a testsúlyt gyakran áthelyező
lépések
egymásutánja. Az első többet halad a
térben,
a második nagyobb
tánckészséget,
ügyességet kíván.
Niški čačak
A délkelet-szerbiai tánc egy sok
változatban
élő alaptípus helyi megjelenése.
Lendületes,
hátul és elöl keresztező,
haladó
lépések, lábemelések,
keresztezők
töltik ki a tíz ütemes szerkezetet.
Kukunješće
A szerbiai eredetű tánc és zene a
mohácsi
virtuóz tamburazenekarok egyik kedvence. Egyszerű,
lendületes futók, helyben kijárt
hármas
lépések, majd a cifrább
változatoknál keresztezők és
dobogók
alkotják. Pihenő lépéseiben
már megjelenik
a sokác táncokra jellemző apró,
telitalpas
rezgés.
Tri pazešće - Faj fečice - Šokec
A vlahok egy ősi, balkáni pásztornép
leszármazottaiként élnek Szerbia
és
Románia határvidékén, de
egy
népcsoportjuk Makedóniában is
megtalálható. A kelet-szerbiai vlahok
rendkívül archaikus hagyományokat
őriznek
szokásaikban, dalaikban, zenéjükben
és
táncaikban is. A három tánc mindegyike
két
részes szerkezetű, jobbra és sokat
haladó első
résszel, majd előre-hátra mozgó
illetve helyben
táncolt másodikkal. A
tánclépések
között feltűnnek a virtuóz
dobogó
formák. A ritmusbeli változatosságot
jellemzi,
hogy a Šokec 9/8-os első részét
7/8-ados
második követi.
Crnagorka - Baba Đurđa - Ratevka - Tropnalo oro
A Ratevka kelet-makedóniai, a többi Skopje
városától északra fekvő
területekről
származik. Térformájuk szerint
féljobbra
és vissza mozognak. A lépések a
makedón
táncokra jellemző módon összetettek, a
negyedes
haladó, lábemelő alapokat a tempó
gyorsulásakor nyolcados és tizenhatodos
virtuóz
apró lépések és keresztezők
díszítik.
Čačak
Széles körben elterjedt, eredetileg
közép-szerbiai tánc. Eredetileg
férfiak
és nők vegyesen, kézfogással, nyitott
körben
táncolták, a
címképünkön is
látható vállfogásos
„férfikör” az utóbbi
idők
magyarországi báljainak hatása lehet.
Momačko kolo
Hármas tánc: egy legény és
két
lány táncolja. Itt is megjelenik a
bunyevácok
jellegzetes „sarkantyúpengetős”
bokázó
lépése. A tánc figurái
alkalmat adnak a
táncosok közti rivalizálásra.
Trák hóró
Mint általában a trák
táncok, ez is
„lent hangsúlyos”. A trákok
nem bocskorban,
hanem cipőben táncolnak, erőteljes
dobbantásokkal.
Elöl táncolnak övfogással a
férfiak,
akik széles lépésekkel,
guggolásokkal
figuráznak. Utánuk jönnek a nők. Az ő
figuráik inkább aprózó
lépésekből állnak.
Csetvornó
A nyugati területeken, a Sop-vidéken és
a Pirinben
táncolják. „Fent
hangsúlyos”
tánc, mint a sop táncok
általában.
Táncolják külön a nők,
és a
férfiak, de táncolják vegyesen is.
Rendkívül virtuóz
szólókra ad
lehetőséget, nem csak a férfiak, hanem a nők
számára is.
• • •
A fenti táncok az említett
kivételektől eltekintve
nyitott körben, férfiak és nők
által vegyesen
táncolt, jobb lábbal és jobbra kezdett
táncok. A sor elején álló
táncos
szerepe kiemelt, ő vezeti a tánc
haladását
és a lépések
váltakozásánál, a
cifrázásoknál is hozzá
igazodnak a
többiek.
Köszönjük
az alábbiak segítségét:
SZÁVAI
József, VUKOVICS
Dusán, Liliána ZAFIROVA, az ILIOSZ és
a MARTENICA
táncegyüttes
IMPRESSZUM
A felvétel a FONÓ Budai Zeneházban
készült 2000. február 14., 21.,
március
6.-án.
Hangmérnök: Szalai
László
Digitális utómunka:
Honéczi Zoltán
Zenei rendező: ifj. Vitányi
Iván
Gyártás: Hungaroton
World Star
Borító: ifj.
Vitányi Iván
Fotó: Vass Mihály
Előkészítés:
AXION; Lantos Róbert
Nyomás: GLOBE Nyomda
Producerek: Deli Piroska, Szick
Edit, ifj. Vitányi Iván
*
*
*
Más kiadványokon szereplő Rece-Fice
felvételek
Táncháztalálkozó
'94 (MMICD 001)
Otišlo e malo
mome
Makedón dal. Köszönet a Vizin zenekarnak!
Deli Piroska,
Tiszavári Ágnes - ének
Jablonkay Judit - ének, furulya
Avar Panni - brácstambura
Batta Gábor - basszprím, tapan
Szick Edit - basszprím
ifj. Vitányi Iván - bolgártambura
Táncháztalálkozó
'95 (MMICD 002)
Zelen orah
Vajdasági szerb dal. Köszönet
Szedlák Eszternek!
Jablonkay Judit
(szóló),
Avar
Panni,
Deli Piroska, Batta Gábor,
Tiszavári Ágnes,
Szick Edit,
ifj. Vitányi Iván - ének
Új élő népzene 2. 1997
(FMVMCD-002)
Bánáti
szerb táncok
Logovac - Rukavica - Ficko
Avar Panni -
prímtambura, tambura samica
Árkosi Szabolcs - basszprím
Deli Piroska - ének, brácstambura
Jablonkay Judit - ének, furulya
Szick Edit - bőgő
ifj. Vitányi Iván - ének, harmonika,
basszprím
Táncháztalálkozó
'99 (MMICD
006)
Sop-vidéki
táncok
Kopanica, Dajcsovo, Sop hóró
Avar Panni - bolgártambura
Jablonkay Judit - kaval
Szick Edit - hegedű
Tiszavári Ágnes - tapan
ifj. Vitányi Iván - bőgő
Táncháztalálkozó '2000
(MMICD
007)
Mitro le Mitro
Palya
Beáta, Deli Piroska, Mag Tünde - ének
Avar Panni - bolgártambura
Herlinde Schoentje - klarinét
Krucsay János - derbuka
Szick Edit - bőgő
ifj. Vitányi Iván - harmonika
Új élő népzene 10. 2004
(FMVMCD-010)
Crnagorka
Avar Panni - bolgártambura
Deli Piroska - kaval
Krucsay János - duda
Mag Tünde - kaval
Szick Edit - brácstambura
ifj. Vitányi Iván -tapan
--